Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a munkaerő-kölcsönzés, valamint az iskola- és nyugdíjasszövetkezeti foglalkoztatás az úgynevezett „fordított ÁFA” hatálya alá tartozik.

A „fordított ÁFA” intézménye azt jelenti, hogy az ÁFA törvény hatálya alá tartozó kölcsönvevőknek, iskola- illetve nyugdíjasszövetkezeti külső szolgáltatás igénybevevőjének a kölcsönbeadó illetve a szövetkezet a teljesített szolgáltatások után nem számított fel ÁFA-t, hanem azt a vevőnek kellett a saját ÁFA bevallásában „lejátszania”, azaz az általános szabályok szerinti 27%-os adómértékkel felszámítani, és a reá vonatkozó levonási szabályok szerint levonni. Tehát egy „átlagos” gazdasági szereplő a saját maga által felszámított adót egyből le is vonhatta, azonban egy pénzintézet vagy biztosító -mivel ÁFA mentes szolgáltatásokhoz vette igénybe a külső munkaerőt- az így önmagának felszámított adót nem vonhatta le.

A „fordított ÁFA” intézményének bevezetése mögötti kormányzati szándék a piacon akkor jelenlevő számos, az ÁFA „megdézsmálására” szakosodott szolgáltató ellehetetlenítése, a becsületes szolgáltatók pozícióinak javítása volt.

A „fordított ÁFA” intézménye beváltotta a hozzá fűzött reményeket, és a HR szolgáltatói piac nagymértékben tisztult, ezért 2021 január 1-jétől a munkaerő-kölcsönzés, illetve a nyugdíjas- és iskolaszövetkezeti szolgáltatás újra az „egyenes” ÁFA általános szabályai alá tartozik: a hatályos adómértéket minden esetben a szolgáltató számítja fel, azt a számlájában feltünteti, és a számlában reá áthárított adót a szolgáltatások igénybe vevője és a kölcsönvevő a reá vonatkozó szabályok szerint a szokásos módon levonja.

Mindez azt jelenti, hogy a munkaerő-kölcsönzők, valamint az iskola- és nyugdíjasszövetkezetek számlájának végösszege az év elején szokásos béremelések hatásán felül a 27%-os ÁFA összegével is megnövekszik.

Beszéljünk munkaerő kereséseiről!

[ninja_form id=11]
2020. augusztus 24.