A meggyőző beszédről sokunknak egy tárgyalóterem jut eszébe, ahol az ügyvéd az esküdtszéknek érvel ügyfele igaza mellett. Pedig nemcsak a jogász szakmában van szükség erre a képességre. A témáról Szabó Attilát, nyilvános beszéd tanácsadót kérdeztük, aki 2010 óta foglalkozik ezzel a területtel. Benkő Vilmos mentoráltjaként kezdte pályáját, tanított retorikát börtönben raboknak, számos retorikai díj nyertese, ma pedig már olyan nagyvállalatoknak dolgozik, mint a Siemens, a Mol vagy a Hell.
EU: Winston Churchill, Martin Luther King, Gandhi – csak hogy néhányat említsünk a valaha volt legnagyszerűbb szónokok közül. Sokak számára ők valódi hősök, és sokszor fordulnak szavaikhoz motivációs célból. Mit gondol, mi volt a titkuk, ha meggyőző beszédről volt szó?
SZA: Vannak ezekben a beszédekben nagyon jó fordulatok, de sokszor a ma embere nem érti, hogy mi az, amitől ők valóban hatásosak voltak. A titkuk talán az lehetett, hogy tudatosan figyelték az őket hallgató embereket, hogy mik lehetnek az igényeik, az aktuális élethelyzetük. Amikor valakinek beszédet tartasz, figyeld a reakciókat, és erre fűzd rá a mondanivalódat. Ettől lesz igazán személyre szabott az előadás. Martin Luther King és a többiek is a megfelelő időben és helyen a megfelelő beszédet, a megfelelő embereknek mondták el, ettől volt mind olyan emlékezetes.
EU: A munkahelyen is szükségünk lehet a meggyőzés erejére. Mit gondol, milyen munkakörökben van a leginkább szükség erre?
SZA: Ágazattól függetlenül, a cégtulajdonosi és közép-felső vezetői pozíciókban biztosan, de az alacsonyabb beosztásban lévőknél nem feltétlenül van erre szükség. Persze alapvetően a vezetőség dönt arról, hogy képezi-e az adott embert, vagy sem. Egy vezetőnek azt kell mérlegelnie, hogy megéri-e a belefektetett pénz, tehát a megszerzett tudás birtokában több profitot fog-e a munkatárs termelni a cégnek. Minél kevesebbet kell emberekkel dolgozni, annál kevésbé van erre szükség. Például egy ügyfélszolgálaton dolgozónak vagy egy csoportvezetőnek mindenképp érdemes fejlődnie ebben.
EU: A munkánk során hol tudjuk a leginkább használni és kamatoztatni a meggyőző beszédet?
SZA: Ha mondjuk béremelést szeretnél kérni (nevet). Egyébként bármilyen helyzetben jól jön ez a készség, de ha mondjuk részt veszel egy csoportos értekezleten, akkor is lehet, hogy egyszer csak felszólítanak, hogy mondd el a véleményedet. Ha még magasabb beosztásban dolgozol, vagy egy partnernél kell képviselni a céget, ott pedig biztosan szükség lesz rá.
EU: Ha valaki egy meetingen ül és szeretne érvelni az igaza mellett, van valamilyen trükk, amivel elérheti, hogy rá figyeljenek?
SZA: Egy ilyen megbeszélésen változó lehet, hogy milyen a hangulat, de tegyük fel, hogy ez egy feszült, egymás szavába vágó meeting. Mindenki, aki ott ül, azt érzi, hogy a mondandójának tétje van, és innentől kezdve mindenáron nyerni akar. A többiek széles mellénnyel csak azért is ragaszkodnak a gondolatukhoz, benned pedig félelem van, hogy mi van, ha nem sikerül nyerned. A nulladik lépés az, hogy a hidegvéredet megőrizve, egy úgynevezett „oké” állapotba hozod magad. Abba az állapotba, hogy elfogadod, itt nyerhetsz és veszíthetsz is, de nem számít, mert csakis a megoldásra kell koncentrálnod. Ha ez az elfogadás már megvan benned, akkor a másik vádaskodásaira, vagy manipulatív mondataira nem indulattal fogsz reagálni. Ha megnyugodtál, és tudatosítottad magadban mindezt, akkor jöhetnek a meggyőzési eszközök. Az egyik ilyen például, hogy már a mozgásoddal is magabiztosságot sugárzol, lassan, nyugodtan gesztikulálsz. Szót kérsz, majd iszol egy korty vizet, és csak ezután szólalsz meg. Szépen, lassan. Ez önmagában annyira meglepő, hogy te milyen nyugodt vagy egy ilyen feszült helyzetben, hogy rögtön felkelted a többiek figyelmét. Persze ez csak egyféle módszer és egyféle helyzetben.
EU: Mennyire befolyásol minket az artikuláció, a helyes testtartás, a légzés?
SZA: Ahogy említettem, mindig az a nulladik lépés, hogy oké állapotba kerüljünk. De abban a pillanatban, amikor egy olyan emberrel ülsz le beszélni, aki mondjuk egy pulpituson ül, olyan érzetet kelt benned, mintha ő dominálna a beszélgetésben, és rögtön kiesel a nyugodt állapotból. Ugyanígy a rossz testtartás is visszahathat rád. Először ellenőrizni kell, hogy helyes-e a testtartásod, rendben van-e a légzésed, akár a megbeszélés előtt bátoríthatod is magad, hogy minden rendben lesz és meg tudod csinálni. Kihúzod a hátad, veszel néhány mély lélegzetet, és sétálsz így egy kicsit. Ezután már magabiztosabb leszel, bármilyen szituációba is kerülsz.
EU: Rengeteg más is befolyásol minket a kommunikáció során, például a lámpaláz, szorongás. Ezen is segíthetnek ezek a gyakorlatok?
SZA: Az ügyfeleimmel való együttműködés során az idő egyharmada a szorongással kapcsolatos problémák leküzdésével telik. Alapvetően kétféle szorongás létezik: az egyik a megelőző, vagy másnéven várakozással teli szorongás, amikor tudod, hogy jövő héten előadást fogsz tartani, és már most rosszul alszol tőle. Ezek a helyzetek az életünk legnagyobb részét megnehezítik, de számtalan módszer van, a meditációtól a légzéstechnikán át, amellyel hatékonyan tudjuk megnyugtatni magunkat. A másik szorongástípus, amikor hirtelen, egy adott pillanatban tudatosul benned, hogy egy előadást tartasz, vagy felszólalsz egy megbeszélésen, és ott blokkolsz le. Ilyenkor a legjobb dolog, amit tehetsz, hogy megállsz egy pillanatra, veszel két mély levegőt és rendezed a gondolataidat.
EU: Megosztana velünk egy-két olyan trükköt, amellyel minőségibb lehet a kommunikációnk?
SZA: Van egy jó megoldás arra, hogy akármilyen helyzetbe is kerülsz, mindig legyen egy-egy jó sztori a tarsolyodban. Minden nap, mielőtt elmész aludni, írj fel valamit, ami aznap történt veled. Nem kell, hogy tökéletes sztori legyen, gondolj arra, hogy később ebből akár még egy jó történetet is össze tudsz rakni. Ha minden nap ezt csinálod, egy hónap alatt lesz harminc sztori kezdeményed. Ha pedig előadásra vagy egy megbeszélésre készülsz, akkor átfutod ezeket, és kiválasztod, ami a legjobban beleillik. Másik megközelítése a dolognak, hogy a nap végén felteszed magadnak a kérdést: „Mi az a három dolog, amiért ma hálás lehettem?” Én is csináltam ezt egy darabig, de egy idő után vagy elmaradt, vagy csak nagyon kapkodva, átgondolatlanul sikerült megcsinálni a nap végén. Végül aztán sokszor napközben jutott eszembe, hogy miért is lehetek hálás, így este már nem kellett foglalkoznom ezzel. És egyszer csak azt vettem észre, hogy az egész napom azzal telik, hogy keresem a hálás pillanatokat. Egy idő után rengeteg ilyen sztorit össze tud gyűjteni az ember, így mindig van mihez nyúlni, ha szükség van rá.
A meggyőző beszéd tehát mindenki számára hasznos lehet, aki szeretne hatékonyabban kommunikálni a munkájában és a magánéletében egyaránt. Akár magunktól tanuljuk, akár szakértő segítségét kérjük, mindenképpen sikereket érhetünk el vele már rövid távon is.
