Az élet Budapesten is lassan visszatért a normál kerékvágásba. Kinyitnak az üzletek, irodák, mozik, újraindul az élet a munkahelyeken is. A munkáltatók örülnek, hogy cégük újra termel, a munkavállalók örülnek, hogy végre újra dolgozhatnak. De az újraindulás az adott helyzetben rejt magában néhány megoldandó problémát és feladatot is. És ki tudja mit hoz a jövő és a második hullám, ami már itt van a nyakunkon.

A munkavállalók védelme, az egészséges és biztonságos munkafeltételek biztosítása a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (Mt.) 51. § (4) bekezdése szerint a munkáltatók alapvető kötelezettsége.

Ennek munkavédelmi vonatkozásait általánosságban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. tv. (Mvt.) 40. §-a, részleteiben pedig annak 54. § (7) bekezdés tartalmazza.

A munkáltató munkavédelemmel kapcsolatos kötelezettségei nem csupán a munkavállalókra, hanem a munkavégzés hatókörében tartozókra, így pl. a vásárlókra, ügyfelekre is kiterjednek.

  1. Ennek értelmében a munkáltató köteles „a szükséges utasításokat és tájékoztatást a munkavégzést megelőzően a munkavállalónak megadni”. Ez a mostani helyzet fényében azt jelenti, hogy a munkáltató a munkavállalókat a munka megindulása előtt tájékoztatni köteles a járványról, a járvány adott munkahelyen valószínű terjedési módjairól, a betegség tüneteiről, és arról, hogy milyen módon lehet az adott munkahelyen és az adott munkakörökben a vírus terjedését hatékonyan gátolni. Célszerű erről a munkavállalókat kioktatni, és az oktatásról oktatási jegyzőkönyvet felvenni.
  2. A munkáltató köteles „rendszeresen meggyőződni arról, hogy a munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a munkavállalók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket”, tehát a munkáltató nemcsak köteles ellenőrizni, hogy a munkafeltételek a megváltozott körülmények között is megfelelők-e, hanem köteles ellenőrizni és megkövetelni a biztosított védőeszközök (pl. kesztyű, maszk) rendeltetésszerű használatát is. Ennek során tehát pl. azt, hogy a munkavállalók viselik-e az eldobható gumikesztyűt, nem abban a kesztyűben esznek-e, amelyet egész nap hordtak, és a munkavégzés során az álarcot úgy viselik, hogy az a szájukat és az orrukat egyaránt takarja.
  3. A munkáltató szintén köteles „biztosítani a védőeszközök rendeltetésszerű használhatóságát, védőképességét, kielégítő higiéniés állapotát, szükséges tisztítását, karbantartását, javítását, pótlását”. Ez magyarul azt jelenti, hogy a munkáltató köteles ésszerű mennyiségben a munkavállalók számára eldobható gumikesztyűt, maszkot, kézfertőtlenítőt, felületi tisztító és fertőtlenítő szereket, adott esetben védőruhát, szappanos kézmosási lehetőséget, plexifalat, védőtávolságot, stb. biztosítani ahhoz, hogy a munkahelyen a fertőződés lehetősége az ésszerű keretek között tartható legyen.

  4. Mindezek mellett továbbá a munkáltató az Mvt. 54. § (7) h) pontja alapján köteles „teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására”

Mindez pedig azért fontos, mert egy, az adott munkahelyen kibontakozó járvány felvetheti a munkahelyi megbetegedések, így a munkáltató felelősségének lehetőségét, illetve az Mt. 54. § (2) bekezdése szerint „megtagadhatja az utasítás teljesítését, ha annak végrehajtása … a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.”

A munkához való visszatérés munkavédelmi oldalról azonban még ennél is több kihívást tartogathat a munkáltatók számára. Pl. a légkondik rendszeres fertőtlenítése bár megvéd a legionella fertőzéstől, de nem véd attól, ha a légkondi hatókörében vírushordozó tartózkodik, a légkondi ugyanis az adott légtérből beszívott levegőt a vírusokkal együtt szétteríti a teljes helyiségben, megfertőzve ezzel mindenkit, aki ott tartózkodik. Ebből a szempontból tehát a légkondik használata erősen ellenjavalt. Ugyanakkor amennyiben a munkahelyi hőmérséklet meghaladja a 3/2002. (II.8.) SzCsM-EüM együttes rendelet 2. számú mellékletében meghatározott értéket (azaz a 24 fokot), a munkavégzés már nem megengedhető.

Az ilyen- és ehhez hasonló dilemmák feloldásához szükséges az eddigi foglalkoztatási formák és normák felülvizsgálata.

Mint az a korábban idézett Mvt. 54. § (7) h) pontjában áll, a munkáltató köteles „teljes felelősséggel megtenni minden szükséges intézkedést a munkavállalók biztonsága és egészségvédelme érdekében, figyelembe véve a változó körülményeket is, valamint törekedve a munkakörülmények folyamatos javítására”. Adott esetben ez olyan munkaszervezési eljárásokat is jelenthet, mint pl. a most már bejáratott otthoni munkavégzés elrendelése ahol lehet, illetve az eltolt, csúsztatott műszakok bevezetése, ahol az otthoni munkavégzés bevezetése nem opció. Ez adott helyzetben azt jelentheti, hogy pl. ahol eddig egy műszakban folyt a munka, ott 2 vagy 3 műszakot célszerű szervezni annak érdekében, hogy adott időben egy fedél alatt minél kevesebb ember tartózkodjon.

Praktikus lépés lehet pl. a munkavállalók „fűrészfogas” ültetése, illetve minden egyéb praktika, amely a munkavállalók között távolság biztonságos mértékű növelését eredményezheti.

A visszatérés során előfordulhat, hogy egy munkavállaló egyelőre nem kíván, vagy nem tud a munkához visszatérni, pl. azért mert tart a fertőzéstől, alapbetegsége okán ez számára nem volna biztonságos, vagy gyermekei vannak, akikkel egyelőre -amíg az óvodák, iskolák zárva vannak- neki kell foglalkoznia. Az ilyen helyzetek megoldása, azaz a kieső munkavállalók pótlása adott esetben megkívánhatja atipikus munkaerő-szolgáltatók, iskolaszövetkezetek, munkaerő-kölcsönzők bevonását is.

A vírus terjedésének megakadályozása éppúgy mindannyiunk közös érdeke, mint a termeléshez, munkához való visszatérés. Ebben a körben pedig a munkáltatók felelőssége megkerülhetetlen. Tegyünk együtt a biztonságos munkavégzésért!

Szeretné pénzügyi előnyre váltani a Koronavírus okozta munkaerőpiaci kockázatokat? Az euCSOPORT tudja a megoldást, mert pontosan ismeri a hazai munkaerőpiaci trendeket és a jogszabályi lehetőségeket.

Beszéljünk munkaerő kereséseiről!

[ninja_form id=11]
2020. augusztus 24.