Magyarországon egyre nagyobb számban alkalmaznak kölcsönzött munkaerőt, és úgy néz ki, hogy a koronavírus-járvány is csak átmenetileg tudta megakasztani a növekedési tendenciát. A kölcsönzött dolgozók mellett gyakran a rugalmasság, a költség-optimalizálás, illetve az egyszerűbb adminisztráció miatt döntenek a cégek, ám a munkaerőközvetítők révén az atipikus foglalkoztatási forma a speciális tudású és a külföldi dolgozók alkalmazását is segítheti.

A munkaerő-kölcsönzés egyre népszerűbb megoldássá válik a hazai vállalatok körében. Ezt mutatja az is, hogy az elmúlt években a kölcsönzött dolgozók száma növekvő tendenciát mutatott, ahogy az is, hogy a járvány első sokkhatását követően a cégek hamar elkezdték visszahívni kölcsönzött munkatársaikat.

A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetsége szerint 2020 áprilisára a kölcsönzött munkavállalók száma 120 ezer alá csökkent, júliustól azonban ismét megnőtt az igény irántuk, és idén januárra az állományuk 180 ezer fővel elérte a járvány előttit – mindezt úgy, hogy számuk a vendéglátásban és az idegenforgalomban még elmaradt a korábbitól.

A hazai cégeket az atipikus foglalkoztatási forma választására részben pont az a rugalmasság ösztönzi, ami tavaly lehetővé tette a dolgozói létszám gyors hozzáigazítását a vírus miatti keresletingadozásokhoz. Az igények hirtelen megugrásakor kölcsönzéssel sokszor gyorsabban és egyszerűbben lehet hozzájutni a megfelelő munkaerőhöz, mint hirdetések útján, ugyanakkor a dolgozói létszám tartósan alacsonyabb rendelésállományhoz igazítását is felgyorsítja.

A kölcsönzött munkavállalók egyik gyakori foglalkoztatója az autóipar. Az autopro.hu a téma kapcsán a turbófeltöltőket gyártó BorgWarner Oroszlányt kérdezte. A vállalat már régóta alkalmaz kölcsönzött dolgozókat, jelenleg a fizikai létszám tíz százalékát alkotják, ám korábban a számuk sokkal nagyobb volt a megrendelések hektikussága miatt – osztotta meg Karaszek Szabolcs, a vállalat HR igazgatója. A vállalatnak nem kellett kölcsönzött dolgozókat elküldenie a járvány miatt.

A BorgWarner Oroszlány HR vezetője továbbá elmondta, hogy alkalmazásuk legfőbb indokai a rugalmas munkavégzés, illetve a kisebb adminisztrációs teher.

 

Más megfontolások is vezethetnek kölcsönzéshez

A munkaerő-kölcsönzés mellett más érvek is szólhatnak a nagyobb rugalmasság és a kevesebb adminisztráción kívül. Krátky Márk, a száz százalékban magyar tulajdonú, korábban euCSOPORT-ként ismert euJobs-HR Group operatív és értékesítési vezetője megkeresésünkre elmondta, hogy vannak vállalatok, melyek a kölcsönzéssel „a munkaerő nehezen kiszámítható költségét egy nagyon jól tervezhető költségelemmé változtatják” – utalva arra, hogy a kölcsönzési díj költségként számolható el.

Közölte, hogy megint más cégek azért teszik le voksukat a kölcsönzés mellett, mert a munkaerő beszerzését az ahhoz jobban értő külső szakértőkre szeretnék bízni.

Egy további okként említette a megfelelő munkaerő nehéz megtalálását: „Az utóbbi időkben ráadásul egyre komplexebbé vált a megfelelő munkaerő megtalálása, ami igazán nagy kihívást jelent egy-egy vállalat HR osztálya számára” – fogalmazott.

Krátky Márk meglátása szerint a külföldi munkaerő alkalmazása megint csak egy olyan terület, ami szükségessé teheti a kölcsönzést: „A nem belföldi munkaerő elérése, toborzása, kiválasztása, beutaztatása, a vállalati környezetbe való implementálása, a nyelvi akadályok leküzdése szinte minden esetben meghaladja a vállalati HR lehetőségeit, így a külső, szakértő szolgáltató óriási segítség” – zárta gondolatát.

 

Forrás:
https://autopro.hu/hr/nem-csak-a-rugalmassag-miatt-eri-meg-a-kolcsonzott-munkaero/494963