Kilenc unión kívüli országból, köztük Indonéziából, a Fülöp-szigetekről és Vietnámból is egyszerűsített eljárásban érkezhetnek Magyarországra az ottani munkavállalók a kormány tavaly ősszel életbe léptetett intézkedéscsomagjának értelmében. Tekintettel arra, hogy csak a három távol-keleti ország összesített népessége meghaladja a 480 milliót, nagyszámú munkaerő érkezhet ezekről a területekről, ami a krónikus munkaerőhiánytól szenvedő magyar gazdaságnak is jó hír.
Főleg a kékgalléros munkakörökben mutatkozó kínzó hiányt enyhítheti az a tavalyi kormányzati döntés, amelynek értelmében egyszerűsített eljárással érkezhet Magyarországra munkaerő Bosznia-Hercegovinából, Észak-Macedóniából, Fehéroroszországból, a Fülöp-szigetekről, Indonéziából, Kazahsztánból, Mongóliából, Montenegróból és Vietnámból. A lépés nem teljesen előzmény nélküli: „az akut, főleg a szakképzettséget nem igénylő területekre kiterjedő munkaerőhiány orvoslására a kormány 2017 májusában megnyitotta az utat a szerb és az ukrán munkavállalók előtt, akiket onnantól egyszerűsített eljárással lehetett behozni” – mondja Krátky Márk, az euJobs HR-Group operatív vezetője.
Hatásos első könnyítés
Az öt évvel ezelőtti enyhítésnek meg is lett az eredménye: míg 2015-ben 2900 ukrán állampolgár tartózkodott hivatalosan munkavállalási céllal Magyarországon, 2018-ban már 15 ezerre rúgott a számuk, 2019-ben pedig több mint 50 ezren voltak. A 44 milliós Ukrajnánál jóval kevésbé népes, a 7 milliós Szerbia esetében visszafogottabb dinamika érvényesült 2015-ben: 1500-an voltak itt, 2019-ben pedig 4000-en. Krátky Márk szerint ennek az a fő oka, hogy a németországi munkaerőexport erős és beágyazott déli szomszédunknál.
A 2017 óta főként az autóipari beszállítókhoz, logisztikai területre és az építőiparba érkezett munkavállalók 95 százaléka kékgalléros munkakörbe jött jellemzően munkaerőkölcsönzés keretében, de olyan is akadt, akit közvetlenül a foglalkoztató vett fel. Ezen a téren meghatározó a munkaerőkölcsönzők szolgáltatásaiban fellelhető rugalmasság: „az euJobs is olyan együttműködési platformokat alakított ki Ukrajnában és Szerbiában, amelyekkel kezelni lehetett a dinamikus bővülést” – hangsúlyozza a szakember.
Vissza a hetvenes évekbe
A külföldi munkaerővel már a hetvenes évek Magyarországán is megismerkedhettünk: a szocialista kapcsolatok miatt Kubából, Mongóliából és Vietnámból is dolgoztak itt huzamosabb ideig nagyobb, 100-200 fős munkavállalói közösségek. Ráadásul a munkaerőimport a rendszerváltás után sem volt lehetetlen.
Ez érvényes volt az Európai Unión kívüli országokra is, utóbbiak esetében azonban rendkívül nehézkesen működött: számos adminisztratív feltételt kellett teljesíteni, jellemzően hosszú átfutással, az egyes munkakörökre jogszabályi szinten megállapított munkavállalási engedéllyel, stb. „Ma is futnak olyan óriásberuházások, ahol speciális munkaerőre van szükség” – szögezi le Krátky Márk, aki egy szegedi esetet hoz fel példának: ide argentin és brazil fémipari szakmunkások érkeztek a már említett, bonyolultabb eljárásrendszer alapján.
Mennyi az annyi?
A világjárványt megelőzően 200-250 ezer (MGYOSZ) fő hiányzott Magyarországon a munkaerőpiacról, de még a hivatalos kormányzati becslés is legalább 150-200 ezres hiányról szólt. A pandémia visszavett ugyan valamennyit a munkaerőpiaci igényekből, amennyiben azonban a COVID-19 miatt jegelt beruházások beindulnak, könnyen ott találhatjuk majd magunkat, mint 2019-ben. „Teljesen egyértelmű, hogy ezt a szakadékot kizárólag belső erőforrásokra támaszkodva nem tudjuk áthidalni, különösen a fogyó népesség és az öregedő társadalom mellett” – húzza alá Krátky Márk. Azzal sem árt tisztában lenni, hogy a munkaerőért Európa-szerte nagy a verseny és a legjobb feltételeket nem nálunk találni.
Lehet néhány százmillióval több?
A kormány a szakmai szervezetekkel, az érdekképviseletekkel és a munkaerőkölcsönzőkkel egyeztetve jutott arra a döntésre, hogy további országokat von be az egyszerűsített eljárásba. Miközben Ukrajnában és Szerbiában összesen 51 millióan laknak, a mostani bővítésben érintett országok össznépessége meghaladja az 500 milliót. Ebből adódóan akár nagyszámú munkaerő is érkezhet ezekről a területekről. Ezt erősíti például az, hogy a Távol-Kelet fejlettebb országai -például India vagy Kína-, nagyon tudatosan és szigorúan védik a munkaerőpiacukat a környező országok állampolgáraitól, ezért például a vietnámiaknak igen korlátozottak a munkavállalási lehetőségei ezekben. „A vietnámi állam ezen felül intézményesen felkészült a munkaerőexportra és ezt aktívan műveli is” – teszi hozzá Krátky Márk. A többi országból az euJobs helyismerettel és HR-ismeretekkel rendelkező lokális toborzópartnerekkel fogja behozni a munkaerőt, ehhez azonban minősítést kellett szereznie. A tavalyi döntés fontos része volt ugyanis, hogy a könnyített eljárásban csak azok a munkaerőkölcsönző vállalkozások vehetnek részt, amelyek megszerzik az ehhez szükséges minősítést. Utóbbihoz elengedhetetlen a megfelelő gazdasági volumen, a legalább 500 fős foglalkoztatotti létszám, az 50 millió forintos biztosíték letétbe helyezése, dedikált szakemberek megléte, nemzetbiztonsági ellenőrzés stb.
Munkaerő-Kánaán?
„Arra számítok, hogy az ukrán munkavállalók dinamikájával nagyjából azonos ütemben bővülhet az új országcsoportból érkezők száma” – állítja Krátky Márt. Szerinte – különösen a Távol-Keletről érkezők esetében – jó eséllyel kisebb fluktuációval kell számolni, mert ők jellemzően másfél-két év határozott időre érkeznek Magyarországra. A szakember úgy véli, a kívülről behozott munkaerő létszámát lényegesen dinamikusabban lehet bővíteni, mint a szűkösen rendelkezésre álló, kevéssé mobilis magyar munkavállalókét. Álláspontja szerint a Magyarországra betelepülő, technológiaintenzív cégeknek -amelyek még mindig óriásfoglalkoztatónak számítanak- a Távol-Keletről nem csupán egyszerű munkaerőt, hanem szakmunkaerőt is lehet biztosítani.
Az euJobs operatív vezetője ugyanakkor a hátulütőkre is felhívja a figyelmet. Habár a munkaerőkölcsönzők rengeteg tapasztalatot gyűjtöttek össze a külföldi munkavállalók foglalkoztatásáról az elmúlt öt évben, a Távol-Keletről érkezők esetében más munkakultúrára, másféle szocializációs folyamatra lehet számítani. Ezért a munkaerőkölcsönzőknek fel kell készülniük a munkaerő integrálására, az esetlegesen eltérő munkairányítási módszerekre, a fogadó fél munkahelyi szervezetének felkészítésére, a kulturális különbségek leküzdésének megoldására, a beutaztatásra és elszállásolásra, az idegen nyelvű orvosi ellátás biztosítására. „Ezek egy annyira komplex szolgáltatási csomagot tesznek ki együtt, amelyet csak a minősített munkaerőkölcsönzők képesek nyújtani” – mondja Krátky Márk.
Szerinte nem lesz gond a hazai cégek nyitottságával, hiszen azt is kedvezően fogadták, hogy például az ukránok esetében magas a túlóravállalás és jellemzően motiváltak és jól teljesítenek. Az a tény, hogy a távol-keleti emberek sokkal szabálykövetőbbek, pontosabbak, precízebben követik az utasításokat, feltehetően növeli vonzerejüket a potenciális foglalkoztatók körében. A szakember úgy véli, a minősített munkaerőkölcsönzők viszonylag rövid idő, tehát néhány hónap alatt kialakítják azt a szisztematikus és működőképes folyamatot, amellyel minőségi és mennyiségi értelemben is értékes munkaerő érkezik az országba. Ezzel pedig egyes ágazatokban és szakmákban érzékelhetően mérséklődhet az egyre szorongatóbb munkaerőhiány.
Mit hozhat a harmadik országbeli munkavállalók szerepe a HR szektorban idén és milyen felkészültséget igényel a megbízóktól és partnerektől egyaránt?
Többek között erről beszélgetett cégcsoportunk operatív vezetője, Krátky Márk a műsorvezető Érczfalvy Andrással a Trend FM Munka-Erő-Forrás rovatában.
A teljes adást a linkre kattintva, az euJobs HR-Group youtube csatornáján lehet meghallgatni.
