A targonca fénykorától az e-kereskedelem berobbanásáig

A magyar logisztikai szektor fejlődése az elmúlt húsz évben látványos technológiai és munkaerőpiaci átalakuláson ment keresztül. A 2000-es évek közepén még elsősorban manuális folyamatokra épülő raktárak működtek, ahol a fizikai munka és a targoncás pozíciók jelentették a logisztika gerincét. Az ezt követő időszakban azonban az e-kereskedelem robbanásszerű növekedése, a munkaerőhiány és a digitalizáció teljesen új működési modelleket alakított ki. Két részes cikkünkben technológiai, munkaerőpiaci és HR-szolgáltatói szemszögből vizsgáljuk a logisztikai szektor fejlődésének fordulópontjait. Elsőként a 2006 és 2020 közötti mérföldköveket vesszük górcső alá.

2006-2013: amikor még a targoncás volt a főszereplő

2006-ban, két évvel az EU-csatlakozás után a magyar logisztikai szektor még egy egészen más korszakát élte. A nagy kereskedelmi láncok, mint a Tesco, Auchan vagy Metro éppen akkor építették ki modern regionális elosztóközpontjaikat, miközben a hazai logisztika alapvetően disztribúciós raktározásra épült. Az e-kereskedelem gyakorlatilag nem létezett, a Vatera számított a digitális kereskedelem csúcsának, a „futárszolgálat” kifejezés pedig sokak számára még a postai kézbesítéssel volt egyenérték. A raktárak működése erősen manuális volt. A papíralapú pick-listák domináltak, a WMS rendszerek még csak fokozatosan jelentek meg, és a vonalkódos szkenner számított csúcstechnológiának. A magasraktárak és a targonca jelentették a hatékonyság szimbólumát.

Munkaerőpiaci oldalról ez a bőség időszaka volt. A munkaerő olcsó és elérhető volt, különösen a 2008-as válság után. A minimálbér 2006-ban 62 500 forint volt, a raktárosi munka társadalmi megítélése pedig egyszerű: „nem kell hozzá tanulni, csak fizikai erő”. Ez volt az az időszak, amikor igaz volt az a mondat, hogy „Aki nem talált más munkát, raktárban el tudott helyezkedni.” A munkaerő-kölcsönzés ekkor még viszonylag kezdeti fázisban járt Magyarországon. Ebben az időszakban alakult meg cégcsoportunk munkaerő-kölcsönzéssel és közvetítéssel foglalkozó tagja, az euJobs is. Ekkor még a személyes ügyintézés, az offline toborzás és a papíralapú szerződéskötés volt a bevett gyakorlat.

2014-2020: amikor elfogyott az ember és megjelent az e-kereskedelem

2014 abból a szempontból fordulópontot jelentett, hogy három folyamat egyszerre alakította át a piacot:

• a magyar munkaerő tömegesen vándorolt Ausztriába és Németországba
• berobbant az e-kereskedelem (eMAG, Extreme Digital, Alza)
• az Ipar 4.0 projektek megjelentek a raktárakban

A technológiai oldalon általánossá váltak a WMS rendszerek (Manhattan, SAP). Megjelentek a pick-to-light és put-to-light technológiák például a Tesco, DM és Rossmann logisztikai központjaiban, az autóiparban pedig elindultak az első AGV-megoldások. A vonalkód mellett megjelent az RFID, a „fulfillment” kifejezés pedig 2017 környékén beépült a szakmai nyelvbe.

A munkaerőpiacot tekintve a raktári bérek 2014–2020 között két-két és félszeresükre nőttek, a munkaerő-kölcsönzés pedig stratégiai eszközzé vált, a kényszermegoldás helyett. Megjelentek a külföldi vendégmunkások (ukrán, szerb), akik egyre nagyobb szerepet kaptak a működés fenntartásában. A COVID-időszak ezt a folyamatot tovább gyorsította. Az e-kereskedelem akár 40–60%-os növekedést is produkált egyetlen év alatt, miközben a raktári rendszerek a kapacitásuk határára értek.

Ebben az időszakban a digitalizáció hatására bővültek az online toborzási csatornák, elterjedt az ATS-rendszer használata és csökkent a személyes ügyintézés. 

A 2006 és 2020 közötti korszak alapjaiban formálta át a logisztikai munkaerőpiacot Magyarországon. A korábban elsősorban fizikai munkára épülő szektor fokozatosan technológia- és adatközpontú környezetté vált, miközben a munkaerőhiány, az e-kereskedelem térnyerése és az automatizáció új kihívásokat teremtett a vállalatok és a HR-szolgáltatók számára egyaránt. Ez az időszak készítette elő azt a fulfillment-korszakot, amelyben már nem csupán a gyorsaság és a kapacitás számít, hanem az ember, a technológia és az adatalapú működés összehangolása is.

Az euJobs Kft. több mint 20 éve nyújt megbízható és szakképzett munkaerőt magyarországi és nemzetközi partnerei számára a logisztikai szektorban, valamint számos egyéb iparágban. Miben tud segíteni az euJobs?